+36 1 790 9900 | « Ügyfélszolgálat: 900 - 1800.  SMS chat: +36 70 311 1094 | Nyitvatartás »
  
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!
A legtöbb porckorongkopás miatti derék és hátprobléma 35-60 év közötti korosztályt érintően lép fel. Ennek oka a porckorong szerkezeti megváltozásában keresendő.
 
A porckorong (discus intervertebralis) kettő fő részből áll. Belül a nucleuis pulposus egy „labda” formájú folyékonyabb, kocsonyás állomány található, melyet körbe fognak az anulus fibrosus speciális zárólemezei, több rétegű gyűrűt alkotva a labda formájú kocsonyás állomány körül.
 
Ennek a speciális, gyűrűs szerkezetnek jelentős szerepe van a terhelés során. A kor előrehaladtával a gyűrűk szilárdsága a rájuk ható erőhatások ellenében folyamatosan csökken. Ennek oka az is, hogy a porckorongban az un. proteoglikánok (kondroitinszulfát) mennyisége csökken, illetve kreatinszulfát által pótlódik ki.  A proteoglikán a porcsejtek által termelt anyag, mely fehérjékből és cukrokból épül fel. A porcszövet a proteoglikánok jó vízmegkötő-képességének köszönheti nagy víztartalmát és rugalmasságát. Amennyiben mennyisége csökken a porc vízmegkötő képessége is csökken, veszít rugalmasságából.
 
A porckorong belső részén található kocsonyás állomány terheléskor fontos terhelést átvezető szerepet játszik és az erőket a csontok felé tereli, valamint azokat a porckorong többi része felé továbbvezeti. Amennyiben azonban rugalmatlan, szerkezetileg merev a belső szerkezet, akkor terhelést átvezető funkciója elégtelenné válik, amely a porckorong sérüléséhez, kopásához, szakadásához vezethet.
 
A terhelés során végzett optimális erőátvitel alapelve, ha a teljes súlyt a lehető legnagyobb területen osztjuk el. Ezért a gerincre nehezedő súly kb. 75%-a axiálisan a porckorong belső, kocsonyás állományára nyomódik. Nem feltétlenül adódik tovább a következő csigolyára (mozgástípustól is függ az átvezetés iránya), hanem sugárirányba kiterjed a kocsonyás állományt stabilizáló zárógyűrűkre, melyek ezáltal megfeszülnek. Így, feszült állapotban tudja biztosítani az erőátvitelt a zárólemezek, a csontok felé.
 
De akkor miért keletkezik fájdalom a gerincnél?
A porckorong beidegzését hosszú ideje kételyek övezik. Bogduk (1982-ben) publikált vizsgálati eredményei óta már igazolt a neuronok jelenléte a porckorong széli részében.
 
Akkor a gerincfájdalom milyen összefüggésben áll a porckorong beidegzésével? Amennyiben a panaszok háttereiben porckopásos folyamatok igazolódnak, ott a vizsgált esetek 63%-nál a nem érintett szegmensekben, a vizsgált esetek 80%-nál pedig az érintett szegmensekben volt jelen a beidegzés miatti fájdalmi reakció is (Freemont és Peacock).
 
Feltehető a kérdés, miszerint a porckorong bántalmak hátterében a discus jelentős szerepet játszik? Ez valójában a fasciarendszer része? A fájdalom a discus – pontosabban a fasciarendszer - beidegzés miatt van? Mindez az ép porckorongoknál, vagy az érintett porckorongnál? A sérülés (pl. gerincsérv), operáció, magával vonzza a beidegzés megváltozását? Sok ilyen és egyéb kérdést kell szem előtt tartani a mozgásvizsgálatoknál.
 
Egy fontos szempont minden alkalommal tisztázandó, mégpedig a gerinc vizsgálatánál a panaszokat a mechanikai eredet alapján 3 különféle tünetcsoport szerint azonosítjuk.
 
1.) Tartási szindrómával állunk szemben? Tudnunk kell, hogy a gerinc minden struktúrája tartási fájdalmat tud okozni. Ez akkor lép fel, ha ezek a struktúrák (izom, fascia, szalag, izületi tok stb.) hosszas terhelés (nyújtás) alatt állnak. Így a lágyrészek (pl. szalagok) mechanikai deformitása jön létre, ami a fájdalmat kiváltó ok a háttérben.
 
Ennek tünetei:
· Szimmetrikus, azaz kétoldali panaszok.
· Fájdalom helyi szintű, nem sugárzik k.
· Nem meghatározott a fájdalom, de általában mozgás által kiváltott.
· Mindig intermittáló (átmeneti, időszakos.
· Nincs mozgásbeszűkülés, mozgáskorlátozottság.
· Mozgásra, aktivitásra javulnak a panaszok.
· statikus helyzetekben (pl. üléskor) rosszabbodás figyelhető meg.
· Labor nem mutat eltérést.
· Leginkább azoknál jelentkezik, akik ülő tevékenységet végeznek és ritkán aktívak.
· Rossz testtartási szokások vannak.
 
A panaszok okának megszüntetését követően tartáskorrekcióval hosszú távon rendezhető.
 
2.) Diszfunkciós szindrómával állunk szemben? Itt a panaszok hátterében a rossz tartási szokások, korábbi operációk, mozgáshiány szöveti merevségek, feszességek miatt általánosságban megrövidült szövetek (perifériás idegek kötőszövete, szalagok) túlzott nyújtás kapnak pl. egy kitartott pozíció hosszú órákig.
A megrövidült, befeszült szöveteket a mindennapi mozgások túlzott nyújtásnak teszik ki, amely megnyúlás erős fájdalmi ingereket produkál. Gyakoriak ebben az esetben az összetapadások, a súrlódások, melyek mozgásbeszűkülést okozhatnak, a mozgások végén pedig un. fájdalom üzenet” jelentkezik.
 
Ennek tünetei és jellegzetességei:
· Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
· Intemittáló a fájás, azaz szakaszosan jelentkezik.
· A mozgás véghelyzeténél van fájdalom.
· A fájdalom eltűnik, ha a nyújtás enyhül.
· Ismétlődő mozgásoknál nincs tüneti felerősödés, a panaszok nem romlanak.
· Rövid idejű változások a szövetekben a terápia által azonnal nem elvárhatók, hiszen a megnyújtás hosszasabb időintervallumban lehetséges a szöveti tulajdonságok miatt.
· Ezért rendkívül fontos az aktivitás. Fájdalmat kiváltó mozgástartomány kerülése, a végmozgások kerülése. Például járás tünetek nélkül lehetséges, ha nem teszünk nagy lépéseket.
· Rosszabbodás a fájdalmat kiváltó véghelyzet kitartásakor várható, ezért azt kerülni kell.
 
Terápiában a szövetekben bekövetkezett diszfunkciós irányt korrigálni kell, majd a célirányos mozgások (véghelyzet kerülésével) kiemelten szükségesek.
 
3.) Derangement szindrómával állunk szemben? Ebben a probléma-halmazban igen gyakran találkozunk porckorong, vagy kisízületi elváltozásokkal. Azaz a tünetek hátterében a porckorong, vagy a kisízület, vagy mindkettő mechanikai zavara áll. Ez lehet azért, mert pl. a kocsonyás állomány a zárógyűrűk között elmozdul, amelynek következtében a fájdalomra érzékeny struktúrák - dura, ideggyök, porckorong hátsó területe, szalag- fájdalommal jeleznek. Mindez ahhoz vezet, hogy mozgásoknál az ízületi felszínek nem tudnak a normális mozgáspályán mozogni, két szomszédos csigolya közötti mozgás zavart lesz. Gyakori pusztán a kisízületi blokk is a háttérben, amely derangement szindrómát, azaz működési zavart eredményez és nagyon gyorsan regenerálható.
 
Tünetek jellemzője, hogy:
· A fájdalom hirtelen kezdődik, lehet egyoldali, vagy kétoldali, kisugárzás nélküli, vagy kisugárzással járó.
· A fájdalom általában reggel erősebb a porckorong víztartalmának mennyisége miatt.
· Amennyiben a hátsó működési zavar (derangement), akkor az járásnál javul, amennyiben elülső működési zavar, akkor az ülésnél, hajlított helyzetben, vagy előrehajolt helyzetben javul.
· Hosszas ülőmunka után, vagy állandó előrehajolt helyzetben végzett munkavégzés miatt jöhet létre.
 
Fontos ilyenkor a funkciózavar okainak és következményeinek megszüntetésére helyezni a hangsúlyt és kerülni a kiújulási lehetőséget egy összetett terápiával az akut időszaktól kezdve a stabilitás megteremtéséig, új mozgásminták megtanulásáig, alkalmazásáig bezárólag.
 
Írta, Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta (PhysioVit rehab Akadémia)

 

 
Összességében a gerincpanaszokat e három nagy kategóriába sorolva mozgásszervi oldalról analizálhatók a tüneteket kiváltó okozók.
Mindezek kialakulásának megelőzése , a rejtett hibák feltérképezése, az akut problémák esetén annak megszüntetése munkánk egyik kiemelt szempontja.
 
Ennek köszönhetően idén ingyenes 3DLAB szolgáltatásunknak köszönhetően a feltérképezések még fokozottabban előtérbe került. A rejtett, lappangó gerincpanaszok így hamar felfedezhetők, a káros mozgásminták analizálhatók, elindítható azok lehetőség szerinti megszüntetése, a veszélyek minimalizálása és a helyes mozgásminták megtanulásával egy egészséges, optimális terhelés újratanulása.
 
Kezdje velünk az első lépést most az ingyenes felmérésekkel!
 

 

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Egyénre szabott sportrehabilitáció, a helytelen terhelések miatt bekövetkező sportkárosodások, sportsérülések megelőzése és rehabilitálása a PhysioVit Rehab Akadémián.

Analizálás, feltérképezés után a problémákra fókuszált, a szövetek terhelését és a gyógyulási élettani folyamatait egyaránt támogató sportterápiák és tréningek a teljesítmény fokozásáig bezárólag gyógytornászok, orvosok, sportfizioterapeuták és sportrehabilitációs trénerek, sporttudományi szakembereink által vezetve.

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).

Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?

Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.

A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).

Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.

1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.

2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.

3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.

Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Egyénre szabott sportrehabilitáció, a helytelen terhelések miatt bekövetkező sportkárosodások, sportsérülések megelőzése és rehabilitálása a PhysioVit Rehab Akadémián.

Analizálás, feltérképezés után a problémákra fókuszált, a szövetek terhelését és a gyógyulási élettani folyamatait egyaránt támogató sportterápiák és tréningek a teljesítmény fokozásáig bezárólag gyógytornászok, orvosok, sportfizioterapeuták és sportrehabilitációs trénerek, sporttudományi szakembereink által vezetve.

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

Belegondoltál már abba hogy mekkora terhelés nehezedik a bokacsontjaidra álláskor, vagy mekkora húzóerővel bírkózik meg az Achilles inad mikor futsz a busz után? Egy 2000-ben közzétett kutatásban (*2) pontosan ezeket vizsgálták. Gyaloglás esetén testsúlyunk 5,4-szeresét , futás során pedig a testtömegünk 11,1-szeresét viseli a sarokcsontunk. Az Achilles inunkat futás során akár a testsúlyunk 7,7-szeresének megfelelő erőhatás is érheti. Habár testünk ekkora erőkkel is elír, mégis megsérülünk időnként, ez alól az életvitel szerűen mozgó edzők sem kivételek.

A legújabb cikkünk is egy ilyen sportoló esetét mutatja be. Addig tűrte fájdalmait, sérüléseit, míg azok komolyan el nem kezdték zavarni a hétköznapi életben.

Sportolónk "kálváriája" 3 évvel ezelőtt kezdődött, mikor heti többször futott 10 kilométereket. Az egyik ilyen futás után fájdult meg a jobb sípcsontjának elülső-külső oldala. Panaszai elviselhetőek voltak, csak akkor csökkentette a távot 3-4 km-re amikor már mindkétoldalivá vált a panasz. Nem sokkal később erős deréktáji fájdalmak jelentkeztek nála, melynek kivizsgálása során az ágyéki 4-5. porckorong kiboltosulását találták. Habár Brinjikji W *1  2015-ös kutatása szerint a 30 évesek 40%-ánál tünetmentesen van jelen discus protrusio, megjelenését az előző sérülések következtében létrejött kompenzáló járás és futáskép provokálhatta. Sajnos itt nem értek véget a sérülések, a jobb vállát rántotta meg egy balszerencsésen kivitelezett emelés során. Első alkalommal erőteljes (VAS 7) húzó, feszítő égető fájdalmakkal jelentkezett nálunk, nem tudott már egyáltalán  futni, de már a hétköznapi munkában is korlátozottá vált.

A deréktáji és vállpanaszok gyakran mutatnak összefüggést. A probléma teljes körű, hatékony kezeléséhez több oldalról érdemes vizsgálódni. Ha például valaki derékfájdalmakkal küzd, meg fog változni a testtartása, azonnal felvesz egy védekező úgynevezett antalgiás tartást, mely során igyekszik úgy mozdulni hogy tehermentesítse a sérült részeket és elkerülje a fájdalmat. Ezzel megváltozik a mozgás minta, a test máshogy terhelődik, mely a mozgás szervrendszer különböző részein kialakult túlterheléséhez, sérüléseihez vezethet. Így akár egy rakodás során könnyebben meghúzhatjuk a vállunkat. 

Ha  a lumbális szakaszt érintő kötőszöveti sérülés nem gyógyul megfelelően és a feszülés ott marad, az tovább terjedhet a kötőszöveti láncokon mind a környező mozgás szervrendszer mind a belső szervek irányába, ahol további zavarokat kelthet. Ezek az apróbb feszülések általában nem okoznak azonnali panaszt, viszont hosszú távon nagyobb problémákhoz vezethetnek. Például a folyamatosan előre húzott vállnál megrövidülhetnek a mellizmaink mely alagút szindrómát létrehozva nyomás alá keríti az alatta átfutó idegeket, ereket ami hosszú távon izomgyengeséghez, zsibbadáshoz is vezethet. 

A mozgás-légzési minta megváltozása kihat a belső szerveink mozgástartományára és mozgásminőségére  így a működésükre is. Így lehet összefüggés egy derék és váll körüli fájfalom és a gyomorproblémák, például reflux között is. Mikor kezelünk a kötőszöveti sérülések regionális terápiája mellett megcélozzuk a létrejött kompenzációkat is, úgy hogy a teljes test egészében tudjon hatékonyan gyógyulni, felkészülni az őt ért terhelésekre.

Így tettünk ebben az esetben is. Mozgásszervi állapotfelmérést követően felállítottuk a kezelési tervet, melyben megállapodtunk  az alkalmazott terápiákról, otthoni házi feladatokról.  A lökéshullám, Medical Flossing, kinesiotape terápiával, gyógytorna gyakorlakklal kiegészített kötőszöveti terápia (FDM),  azonnali, páciensünk által nem várt mértékű sikereket hozott. Azóta újra fut, derékfájdalma, vállpanaszai megszűntek, jelenleg rehabilitációs trénernek tanul. 

Hivatkozások:

*1:Systematic literature review of imaging features of spinal degeneration in asymptomatic populations. Brinjikji W, et al. AJNR Am J Neuroradiol. 2015.

*2: Medicine & Science in Sports & Exercise. 32(3):627-634, MAR 2000 Calcaneal loading during walking and running VIRGINIA L. GIDDINGS; GARY S. BEAUPRÉ; ROBERT T. WHALEN; DENNIS R. CARTER

 

Cikket írta: Gálfi Lotti, gyógytornász, sportfizioterapeuta

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Egyénre szabott sportrehabilitáció, a helytelen terhelések miatt bekövetkező sportkárosodások, sportsérülések megelőzése és rehabilitálása a PhysioVit Rehab Akadémián.

Analizálás, feltérképezés után a problémákra fókuszált, a szövetek terhelését és a gyógyulási élettani folyamatait egyaránt támogató sportterápiák és tréningek a teljesítmény fokozásáig bezárólag gyógytornászok, orvosok, sportfizioterapeuták és sportrehabilitációs trénerek, sporttudományi szakembereink által vezetve.

Bővebb információért keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 790 9911, +36 70 311 1094

 

Hányan ismerünk magunkra és hány ilyen esettel találkozunk? Nem csak a stretching hiánya, sokszor a genetika és traumák következménye is lehet, hogy kötőszövetünk szerkezeti felépítése megváltozik. A kötőszövet elváltozása, letapadása, csavarodása, keményedése nem csak mozgástartomány beszűküléssel, hanem sokszor fájdalommal és izomerő csökkenéssel is jár.

Esettanulmányomban bemutatom, hogyan működik kötőszöveti állapot megváltozása miatti fascia rehabilitáció egy 18 éves élsportoló kézilabdázó fiúnál, ahol a kötőszöveti feszesség sérülékennyé tette a sportolót és hátráltatta a maximális teljesítménye elérésében.

A felmérés során a karjait elülső síkon 110 foknál tovább nem tudta felvinni, azonban ez a kötőszöveti feszesség nem csak a felső végtagokon hanem testszerte érzékelhető. Elsősorban keresztszalag illetve oldalszalag szakadás utáni rehabilitáció céljából jelentkezett hozzánk, amely egy külön sportrehabilitációs tréningkoncepció volt számára. De ezek mellett a felmérés során kiderült, hogy a ROM a felső végtagok esetében jelentősen be van szűkülve, ami főleg a jobb oldali dobó keze esetében óriási jelentőséggel bír.


Dobóerő-, és távolság is fizikuma szempontjából jóval többet feltételez, mint amit kivitelezni képes a csökkent mozgástartomány és feszülés miatt.

A módszer, amit alkalmaztam a sportolónál a Typaldos féle Fascia Disztorziós Modell (FDM) terápia.  Ez a gesztikulációkra felépített módszer a testi eltéréseket a páciens panaszai alapján azonosítja, mely a fiú esetében rendkívül sokat segített a problémás pontok és disztorziók gyors feltérképezésében. Mozgás kivitelezése közben, kértem a pácienst, hogy mutassa meg, hol fáj neki, illetve hol érez feszülést. Ez alapján már az első kezelést követően 160 fokig fel tudta vinni a karját és a felkészülési időszakot ezzel a mozgástartománnyal kezdhette meg.

 
Cikket írta/szerző: Orbán Zsuzsanna (gyógytornász, fizioterapeuta/PhysioVit Rehab Akadémia)
 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

A speciális gesztikulációkra épülő fascia disztorziós modell terápia (FDM) 7:00-18:00 óra között, előzetes időpont egyeztetés alapján hétvégén is elérhető az egészségcentrumban.

Mindenki számára egyéni mozgásminták vizsgálata és a szöveti analízisek alapján profi szakembereink által vezetve elérhetők ezek a kiváló terápiás lehetőségek a PhysioVit Rehab Akadémián (Budapesten és Pásztón is), orvosok, gyógytornászok, sportfizioterapeuták közvetítésével. Bővebb információért kérjük keressen minket a következő elérhetőségek valamelyikén: +36 1 790 9900, +36 1 471 1435, +36 1 607 3219

 

Következő szakmai továbbképzés Medical Flossing témában a Papp László Sportarénában lesz 2018. november 25-én, majd a PhysioVit Rehab Akadémián 2018. december 02-án. Részletes képzési tájékotató itt...

Képzéseinken minden esetben kiemelten fontos téma a Medical Flossing tekerések közben jelentkező fájdalom kiváltó okának, eredetének, helyének, jellegének lokalizálása. Amikor egy sérült sportoló, vagy fájdalmakkal küszködő páciens bejön a rendelőbe és elmondja panaszát, azok kialakulásának körülményeit, nekünk mindig szűkíteni kell a kört hiszen a panaszos területet viszonylag gyorsan meg kell találni.

Mindezen gyors lokalizálás érdekében szinte azonnal a szövetek analízise, a terhelési láncok, a sérülés kialakulásának formája, pillanata köré összpontosul a figyelmünk. Majd ezt követően a terhelés és a fájdalom egymáshoz viszonyított megjelenésére, arra, hogy a sportoló, a páciens hogyan mutatja be fájdalmát. A gesztikuláció elemzése is egy kiemelt szempont a Medical Flossingban és szinte minden esetben eljutunk a kötőszövethez, a fasciaháló részeihez, azon belül pedig a letapadások jellegéhez. A modern, a funkcionális szemléletű rehabilitációban nálunk, a PhysioVit praxisaiban, képzésein a fascia már 2008 óta egyre erősebben és egyre nagyobb mértékben egy központi téma. Nélkülözhetetlen. Így van ez a Medical Flossingban is.

Mindezen gyönyörű ok-okozati halmaz a képzéseken rendszeresen megjelenő egység, ahol élesben van lehetőségünk nekünk instruktoroknak is ezen funkcionalitást bemutatni a terapeutáknak, orvosoknak, hiszen a csoportokban mindig van egy-egy személy, aki már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszokkal jelenik meg a tanfolyamon.

Mai bejegyzésem témáját éppen ezért egy igen egyszerű és gyors lokalizálás prezentálására építem, mégpedig a Medical Flossing alkalmazására, applikációk közben végzett mozgásszervi funkcionális analízisre, mely a már gyakorlott flossingoló terapeuták számára lehet egy igen kiváló iránymutató a fasciaháló letapadásainak felismerésében.

Hogyan segíthet a gumiszalag egy patella alsó részén jelentkező fájdalom lehetséges kiváltó okának felismerésében? A tekerés a gumiszalag megnyújtásával történik, így a fájdalmas testrészt összenyomjuk. Ezzel szűkítjük a teret a bőr alatti kötőszövet, az izompólya, az erek és idegek által utat és védelmi falat képező fasciarétegek stb. között. Az elváltozásokat - ezen belül letapadást, összetapadást, csomószerű feltekeredést, húrszerű keményedést, vagy túlnyúlást - tartalmazó fasciarészek, alkalmazkodási lehetősége tovább csökkent. Ezáltal, azaz az alkalmazkodó képesség beszűkítésével azonban aktív mozgások közben pillanatok alatt megjelenik a fájdalom. Amely a letapadások jellegéből adódóan lehet pl. szúró, húr szerűen futó, kisugárzó tompa stb. Ez a fájdalom a szövetek alkalmazkodó képességének "beszorítása" miatt csak a problémás, disztorziókat tartalmazó régiókban lesz, hiszen az "egészségesebb" fasciarészek előnyösebben tudnak a térszűkülethez alkalmazkodni. Az elv rendkívül egyszerű, ugyanakkor másodpercek alatt működik.

Ezzel válik lehetővé pontszerű területekre fókuszálva a Medical Flossing alkalmazása után egy pontra, szűk területre koncentráltan a szöveti letapadást feloldani manuális technikákkal, vagy egy újabb gumiszalag tekeréssel, izomtechnikát, fasciatechnikát, mobilizálási technikákat használva.

Hogyan működik mindez akkor, amikor hosszan tartó flexiós helyzet után jelentkezik a térdízületben erős, éles fájdalom a patella csúcsi részénél, valamint izomerő gyengeségnél, emiatt átmeneti egyensúly zavar esetén? Ízületi flossing applikációban (itt megjegyezendő, hogy individuális, hiszen a szöveti letapadás mértékétől függ - lsd. képzési anyag) betekert térdízületet flosstréninggel terhelünk, ahol mindig a fájdalmat kiváltó mozgásokat kell végezni, majd figyelünk a fájdalom alakulására.

A térdízületi flexió-extenzió különféle pozíciókban a patella (térdkalács) mozgását, pontosabban alkalmazkodási lehetőségeit is befolyásolja. Amennyiben a patellával gondok vannak a fájdalom annak környékén jelenik meg. Azonban előfordulhat, hogy egy triggerpont, vagy a fascialánc egy-egy elemében jelentkezik a flossing szalag alatt fájdalom, távol a patellától, távol a fájdalom jelentkezésének helyétől (azaz a patella csúcsi részétől), csupán a kisugárzási zóna lesz a térdkalács. Például a posztero-laterális kötőszöveti lánc, vagy az antero-laterális láncolat, vagy az antero-medialis kötőszöveti kinematikus lánc stb. letapadásai sugároznak a térdízületbe. Ugyanakkor a térd környékén számos olyan triggerpont van, amely a térd fájdalmát idézheti elő antero-mediális, vagy antero-laterális területeken, amely erőteljes flexióban, hiszen irritálódik az izomcsomó. Ezáltal túlterhelődve aktiválódik. Ilyen csomók lehetnek például a musculus sartoriusban, a musculus quadriceps femoris/vastus medialisának, vagy musculus quadrisepc femoris/vastus laterálisának területén.

De ami kiemelendő a fenti példából, hogy a teret körfogatában szűkítő gumiszalag segítségével ez hamar lokalizálódik, mert a csökkent alkalmazkodó képességű pont/terület, vagy csomó jelez fájdalommal és a szakképzett terapeuta 2 perc alatt felismeri a panaszok valós kiváltó okát. Érdemes tehát ezen gondolatmenet szerint is szerteágazóan és kreatívan használni a gumiszalagot mindenkinek.

Mi a Medical Flossing képzéseinken minden esetben arra fókuszálunk, hogy a terapeuták már meglévő szakmai tudásához igazítsuk a kiváló eredeti flossing technika, azaz a Medical Flossing sajátosságait, individuális tekerési jellegét. A Medical Flossing megtanítja a szakembereket kreatívan, saját, már meglévő tudásukat mozgósítva, speciális szöveti vizsgálati trendek és a mozgásszervi diagnosztika függvényében keringésjavító, oedema (duzzanat) csökkentő, fájdalmat csillapító, nyirokkeringést tünetileg aktivizáló, nyirokkeringést szöveti lazítások útján serkentő, fasciahálót mobilizáló, szöveti diagnosztikát elősegítő és ezáltal a problémaforrás helyét lokalizáló stb... tekercselésekre szinte szünet nélkül az egy napos képzésen. A rendkívül intenzív szakmai tanfolyam minőségileg biztosítja a terapeuták számára a problémamegoldó, funkcionális gondolkodást, az orvosi flossing individuális alkalmazhatóságát bármilyen probléma esetében az indikációs lehetőségek között. Hiszen a hozzánk érkező szakembereknek már nem kell külön megtanítani az anatómiát, a nyirokkeringés rendszerét, a sebgyógyulás folyamatát, az alkalmazható tréningeszközöket, a gumiszalaggal végzett tornagyakorlatokat. Az előképzettséggel rendelkező terapeuták már meglévő képesítéssel jönnek hozzánk és ez feltételezi, hogy mindezeket már az alapképzésen megismerték és tudják, csak elő kell húzni, más megvilágításban bemutatva kell prezentálni.

A Medical Flossing 3 éve alatt egy óriási értékké vált nemzetközi szinten a képzésekben, a minőségi termékek alkalmazásánál és az innovatív sportrehabilitációban, a terápiákban is. Mindhárom területen márkanévvé vált, amely garantálja a minőséget bárhol a világon, hiszen a tanulás szabályozott és organizált rendszerben zajlik minden országban, így egységes. Köszönhetően a Medical Flossing International Team-nek.

A technikának, az eszköznek hatalmas vonzereje van, a gyógyulni vágyó sportolók, sérültek számára gyors szöveti regenerációt biztosít, a gumiszalag fejlesztésében pedig állandó jelenlétet követel meg tőlünk szakmai képviselőktől, a Medical Flossing fejlesztőitől, a technika tisztaságára figyelő, azt védelmező oktatóktól.

Vigyázat! Sajnos hamisítják! Ezért továbbra is szeretném minden olvasó számára egyértelműsíteni, mint a Medical Flossing név és koncepció egyik kizárólagos nemzetközi képviselője, hogy Medical Flossing technikával, tematikával, névvel továbbra is (2018-ban is) kizárólag csak a PhysioVit minőséget garantáló, valódi tudást és ezzel értéket adó képzésein találkozhatnak majd a téma iránt érdeklődő szakemberek. Ezekről részletek itt olvashatók.

 

Cikket írta/szerző: Kanyó Ildikó, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta, gyógytornász

Medical Flossing Hungary/Medical Flossing International Team 2017 - A Medical Flossing márkanevet és ezzel a technikát szakmai továbbképzéseken kizárólagosan a PhysioVit képviseli Magyarországon. 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

1. oldal / 7

PhysioVit Központ

Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.